Az étkezés rendje

Hogy éltek eleink?

Manapság nagy divatja van a különböző étkezési rendszereknek,
egymást váltják a jobbnál jobb, éppen divatos étkezési formák.
Ezzel jó sok pénzt kiudvarolva a pénztárcánkból.

Régen ezt egyszerűen elintézték.
A magyar településeken, döntően három fő étkezés volt.

• Kora reggel a mezőre vagy a földekre induló férfiak csak bekaptak egy-egy falat sózott kenyeret, vagy paprikával megszórtat és bort vagy tejet, tejeskávét ittak hozzá.
  Az igazi reggeli a ház körüli munkák (mint az állatok etetése, itatása) elvégzése után következett.
  Minden reggeli része volt a tojás, sütve, főzve.
  A téli reggelik kiegészültek még sült krumplival kolbásszal, szalonnával, hagymával és tejjel. Nyáron füstölt hússal, szalonnával hagymával, paprikával, paradicsommal. Ezt a bőséges reggelit a háziasszony vagy a nagyobb gyerekek a földekre az apa után vitték.
  A gyerekek tejet, tejeskávét ittak, melybe száraz kalácsot vagy kenyeret aprítottak.

• Az ebédet pontban 12-kor vették magukhoz, főtt ételt fogyasztottak:
  valamilyen egyszerű levest és egy szintén egyszerű második fogást,
  de gyakran a leves volt olyan tartalmas, hogy csak egy fogást ettek.
  A földeken dolgozókhoz is eljuttatták a főtt ételt, déli harangszókor kinn is ebédeltek.
  A falutól nagyon távol dolgozó emberek hideg élelmet vittek magukkal.

Az ételek túlnyomó része tejből, tojásból, gyúrt tésztából, füstölt húsból,
kerti zöldségekből állt. Az ételek zsírral készültek.
A levesekből nem hiányozhatott a kézzel gyúrt csipetke és gyakran a tej vagy tejföl sem.
Sokféle szószt készítettek a húsokhoz, mint például a cseresznye vagy meggymártás.

A gyerekeknek többször főztek édes tejmártást, liszttel besűrítve.

A kukoricás ételek, a kása és a prósza is gyakran fogyasztott ételeknek számítottak.

A téli és a böjti étrend elmaradhatatlan étele volt az aszalt gyümölcs, főként a szilva.

A gyerekek és az asszonyok előszeretettel fogyasztották a tejbe aprított kenyeret is.

• A vacsora sokkal egyszerűbb volt, kevert túró, sült krumpli, szalonna, sonka,
  tej, babsaláta esetleg tojás, télen kocsonya, kolbász, hurka.
  Vacsorára még füstölt húst, túrót, sajtot, tejfölt ettek.

Heti rendje is volt az ételek fogyasztásának:

• Hétfő- maradékok: a vasárnapi maradékot fogyasztották el,
  esetleg krumplilevest kifőtt tésztával
• Kedd- főzeléknap: daragaluska-leves, kifőtt tészta (túrós, darás, mákos, lekváros),
  főzelékek ( paradicsomos káposzta, krumplifőzelék, borsófőzelék
• Szerda- tésztanap: bableves, palacsinta, bukta (egyéb kelt tészta), rétes,
  pogácsa, kukoricakása
• Csütörtök- főzeléknap: borsó, bab, káposzta, krumpli főzelék, főtt füstölt oldalassal,
  vagy főtt füstölt sonkával, vagy sült hagymával
• Péntek- tésztanap: hasonlóan a szerdához, tejfölös bableves,
  kelt tészták, pék kifli, bukta
• Szombat- stercnap: krumplis, lisztes, dara aludttejjel, paradicsomos leves,
  szilvás gombóc
• Vasárnap- ünnepi étel: tyúkhúsleves, a leveshúshoz zsemlemártás, paradicsom szósz.
  Sült hús főtt krumplival.
  Disznóöléskor a húst nagyobb mennyiségben megsütötték, bödönben (vindőben)egymás fölé rakva zsírban tartósították. A tetejére is zsírt tettek lezárásképpen.
  Ebből a sült húsból olvasztottak ki adagonként a vasárnapi ebédhez.
  Dinsztelt vagy savanyú káposzta került még az asztalra, és édességnek
  különböző ízű kalács, esetleg kuglóf, vagy széles metélt dióval, mákkal, túróval.

Sehol egy primőr élelmiszer, sehol egy előkészített, félkész vagy kész étel.
Sehol hűtő.
Sehol élelmiszerbolt.

MI VAN MA?

Nagy  étkezési  divatok söpörnek végi időről időre a világon.
És vesznek ki a zsebünkből mérhetetlen mennyiségű pénzt.
Aztán elmúlik a lendület és jön valami új, „jobb, eredményesebb”…

Megvesszük azt, ami a boltban van, és van bőséges választék
mindenféle alapanyagból és ételből.
Megvesszük, mert megkerestük rá a pénzt.

És „nincs időnk” főzni, megtermelni.

Na de miért nincs időnk?
– Mert dolgozni járunk.

Na de miért járunk dolgozni? – hogy legyen pénzünk megvenni….

Hogy lehetne ezt megakasztani?

Szerinted?..