Mi a feszültség?
„Attól függ, miről van szó.”- mondanád, ha beszélgetnénk.
Nem számít, hogy milyen szövegkörnyezetben használjuk ezt a szót:
FESZÜLT, mindig egyre utal.
De mielőtt ezt megnéznénk, nézzük a szó eredendő, ősi tartalmát.
A magyar nyelvben igen régóta használatos ez a szó.

Egyik harci eszközünk volt az íj és a nyíl.
A magyarok elsőosztályúak voltak a nyilazásban és az íjfeszítésben.
Nyargaló lovakról nagy biztonsággal találtak célba.

Mit csinál az ember, amikor az eszközt használja?

• Megfeszíti az íjat – felajzza azt.
• Céloz – egy pontba irányítja a nyíl hegyét.
• Lő – azaz a feszültséget megszünteti egyetlen pillanat alatt
  és a nyíl cikázva repül el az íjtól.

Nos.
Milyen szavakat használunk ma ebből a folyamatból?

• feszült az ember
• felajzott állapotba kerül
• cikáznak a gondolatai
• nyílegyenesen halad a célja felé

Ennyi bőven elég arra, hogy lássuk, mit is fejeznek ki a szavak:

„Feszült vagyok”

Mondják sokan, amikor valami nehéz helyzetet erővel akarnak megoldani.
Jobb lenne, ha ezt a feszültséget elengednék, mert amikor a testben feszültség áll fenn, akkor minden energia egy várható gyors eseményre készül,
leállnak a normális működéshez szükséges áramlások.
Ha sokáig tart az állapot, akkor ez tüneteket okozhat a test bármely részén.
Pl. megfájdulhat a fej- mert a fejen lévő izmok is megfeszülnek.
Sokáig azért sem jó a feszült állapotot fenntartani, mert az egész testben
minden folyamara gátlóan hat, és hosszú távon betegséghez vezet,
mert hiányzik a folyamatból az elengedés…

Felajzott állapotban

Akkor vagyunk, amikor valami miatt az hirtelen nagyon kibillenünk az egyensúlyunkból,
valami annyira felbosszant, hogy a bosszúságot hosszan fenntartunk.
De lehet az ember felajzott akkor is, ha valamilyen nagy teljesítményre készül,
amihez a testi, lelki és gondolati energiáit összpontosítani kell.
(összpontosítás- egy pontba vinni minden szintünk energiáit)

….