Térült, fordult …

Népmesei fordulat.
Szavak, szavak, de mit jelentenek?

Tér és forgás.
Ezek mindenképpen benne vannak.

A térül szó az ÜL képzővel meghatározza az irányt,
szinte látom, ahogy kibontakozik a térben.
Mintha a tér a szemünk láttára alakulna ki, épülne fel.

Forgásról szól a másik szó, de itt is ugyanaz
a meghatározó képző jelenik meg.
Azaz ugyanúgy- mint a térülnél-, a forgás megjelenik előttünk,
és elképzeljük, ahogy indul és kialakul a folyamat.

Nem akarok nyelvészkedni, nem is az a célom ezzel a kis írással.

Mit jelent a magyar hagyományban ez a szófordulat?
– Na ez inkább foglalkoztat!

Szeretném, ha elgondolkodnál ezeken:

Ha szorosan vesszük az előbb leírt jelentést, akkor itt valami kialakult.
Azaz előtte nem volt, és bekerült a térbe valami, vagy valaki.

Hasonlít a hol volt, hol nem volt kifejezésre,
ahol szintén a nemlétből anyaggá válik az a valami.

A tér anyagot feltételez, a térül az anyag mozgását, gyarapodását jelzi.
Azaz valami kialakul- ami addig nem volt-, és fejlődik gyarapodik.

Forgás– anyaggal lehetséges, anyag nélkül nincs forgás,
mert nincs, ami megjelenítse azt.
(persze kvantumfizika szintjén nincs anyag,
de most a példa kedvéért és az agyunk miatt tételezzük fel, hogy van)

A forgásnál két energia hat- egy középponthoz szögező
és egy ún. szökési energia.
A kettő egyensúlya tartja egy köríven a forgást.

Köríven tartaná, ha nem lenne ott a térült szó,
ami feltételezi, hogy a forgás íve nő, azaz egyre nagyobb területet érint.
Spirál forgást képzelek.
(minden rezgés és információ= hullám és ismeret)
A forgás ismerettel telített, mert ha nem lenne ismeret,
akkor nem tudna térülni, akkor állandóságba merevedne.

Szóval:

TÉRÜLT, FORDULT… és már itt és ott is volt.

Hol volt, hol nem volt… talán igaz sem volt…

🙂

Áldott, Jó napot!!!

Szeretettel:

Marcsi